Pusztán szigeteléssel is elérhetők a magyar klímacélok

2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük. Ugyan az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, – Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent – de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-as célszámokat.

A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja^* alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok, ugyanis a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni.

Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé

Magyarországon, az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi–mutatóért, az 57 millió tonnás magyar CO₂ kibocsátás 32 százalékáért, a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Otthonaink 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően szigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett szigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Évente 2 millió tonnával csökkenthető lenne a CO₂ -kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.

Szigeteljünk!

Egyéni szemléletváltásra van szükség. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. A legzöldebb energia a fel nem használt energia!

Ablakon kidobott pénz is lehet a szigetelés, amely évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.

Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük a környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, együnk kevesebb állati terméket!

A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.

^*A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északiféltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.

További információ kérhető:

A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, ami szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – jelentősen csökkenthető. Magyarországon az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás^* 32 százalékát az energiapazarló családi házak hűtése és fűtése adja.

A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, ami több szempontból is nagyon hasznos: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően).

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket a felújításokat elvégezni, hogy ne az utcát fűtsük. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Szakszerű tervezéssel és kivitelezéssel rengeteget spórolhatunk

Ma már megfelelő szigetelés nélkül nem építhetők épületek. Egy családi ház szigetelése azonban nem olcsó, ezért érdemes néhány dologra odafigyelnünk. A munkálatokat akár egy évvel előbb is érdemes megtervezni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni. 2022-ben 35-40 ezer családi házat újítottak fel, az átadott újépítésű ingatlanok száma pedig az év végéig 30 ezerre nőhet, emiatt a jó szakembereket akár évekre előre leköthetik az építtetők.

A Knauf Insulation szakemberei szerint vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek miatt jelentősen csökken a hatékonyság. Az egyik ilyen, hogy az épületet kiszolgáló gépészet hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. Nem elég a falfelületet és falvastagságot figyelembe véve kiszámítani a szükséges, a szabványértéknek épp, hogy megfelelő anyag vastagságot, hanem a családi ház vagy épület egészét figyelembe véve kell méretezni azt. Ha pedig az ablakok nem a legkorszerűbbek, akkor azok cseréjével, javításával érdemes kezdeni a korszerűsítést, légtömörré téve az épületet. Ellenkező esetben a jó szigetelés ellenére sem érjük el a kívánt eredményt.

„Sokan azt sem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni. Egy betonlábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet. A falnak nem csak a függőleges felületét kell szigetelni, hanem a tetősík alatti részt is, mert azon kívül, hogy ott szökik el a meleg, a hőmérsékletkülönbség miatt hőhíd keletkezik és penészesedés alakulhat ki” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Nagyon fontos az anyagok, rendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba, amit az építtetők és felújítók elkövetnek az, hogy különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek.

A rosszabb minőség, a pontatlan illesztés a szigetelés gyenge pontjává válhat, ahol páralecsapódás, penészedés alakulhat ki, sőt, akár le is eshet a termék. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig elveszítjük a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók csak komplett rendszerekre vállalnak kötelezettséget.

Új építésű ingatlanok esetén tipikus hiba, hogy nem várják meg a falak kiszáradását. A szigetelés legnagyobb ellensége a víz. Tartós nedvesség hatására csökken a hőszigetelő képesség, másrészt befelé távozik a nedvesség, ami szintén a falak penészesedéséhez vezet.

Kárba vész a jó anyag is, ha hanyag a munka. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról! Minden esetben kérjünk tételes ajánlatot, Kérjünk referenciát!

^*https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_consumption_in_households

További információ kérhető:

A 2011-ben elindított Renovate Europe (REC) – Újítsuk fel Európát^*, olyan uniós szintű kommunikációs kampány, amely kizárólag az EU épületállományának célzott felújítására összpontosít, és az energiahatékony beruházások mellett kampányol. Célja, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkentse az EU épületállományának energiaigényét jogszabályok és a felújítási programok révén. A felújítások ütemének felgyorsítása kulcsfontosságú eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hogy az EU elérje a Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzéseit, és jelentős előnyökkel jár az emberek, életminőségénekjavítására és a gazdaság számára.

Európa energiapazarló épületei adják a végső energiafogyasztás egyik legnagyobb részét, a teljes energiaszükséglet 40 százalékát, így ezek energiaigényének csökkentése még soha nem volt ennyire fontos. Az unió teljes épületállományát fel kell újítani, ha az EU el akarja érni 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céljait. Ennek egyik leghatékonyabb módja az ingatlanok teljes körű szigetelése, ami fenntartható és gyorsan megtérülő megoldást kínál a növekvő energiaár-válságra is.

A REC az EuroACE^** kezdeményezése, mely 19 uniós tagállam támogatását élvezi. Célja, hogy 2050-re elérje a jelenlegi európai épületek energiaigényének – a 2005-ös szinthez képesti – 80 százalékos csökkentését. A programban részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

A magyar lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Magyarországon a lakosság energiafelhasználási aránya 34 százalék, addig az Eurostat adatai szerint az uniósban átlagosan 28, Csehországban 30, Szlovákiában pedig 29 százalék. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a szlovákoknál sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

10 ok, amiért érdemes felújítani, szigetelni a REC szerint

1.  Mert az energiahatékony felújítás a valódi lehetőség az emberek életének javítására.
2. Mert a gyerekek sokkal jobban tanulnak az egészségesebb iskolákban.
3. Mert felelősek vagyunk a bolygóért, a jövő generációjáért.
4. Mert az energiahatékony felújítás befektetés a társadalom számára – nem költség.
5. Mert nem kell választanunk az erős gazdaság vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem között – mindkettőt megtehetjük.
6. Mert az energiahatékony felújítás munkahelyeket jelent.
7. Mert a helyi kkv-k működése a virágzó felújítási piactól függ.
8. Hogy egyetlen uniós polgárnak sem kelljen választania a fűtés vagy az étkezés között.
9. Hogy épített örökségünket megőrizzük a jövő generációi számára.
10. Mert a társadalmi egyenlőség otthon kezdődik – egy meleg és egészséges otthonban.